A Human Synergistics (HS) az első Magyarországi Szervezeti Kultúra Konferencián bemutatta a 2009-ben végzett szervezeti kultúrafelmérés projekt eredményeit. A kutatás eredményeiről a Figyelő eheti számában lehet részletesen olvasni.
A HS az ún. Circumplex modell alapján teszi mérhetővé és méri a kultúrát, amely 12 stílust különböztet meg, és ezeket 3 csoportba sorolja: a konstruktív kultúra (kék), a Passzív / deffenzív kultúra (zöld), és az Agresszív/defenzív kultúra (piros).
A kutatás eredményei dióhéjban: megdöbbentően perfekcionista-alkalmazkodó a kultúránk, attól függetlenül, hogy mely szektorban dolgozunk, vagy éppen milyen tulajdonosa van a cégnek (magyar-külföldi). A konstruktív (kék) stílusok közül kifejezetten az együttműködő és a cél-teljesítmény orientációjú stílusok érnek el alacsony értékeket.
A nap végére az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy miként lehetne Magyarországot "kék kultúrájúvá" tenni? Együttműködővé, támogatóvá, nyitottá, ahol a szervezetben elvégzett munka az egyén önmegvalóítását is szolgálja?
Mi (vagy inkább "ki") kell ahhoz, hogy azok a szervezetek, akik kultúrafejlesztéssel foglalkoznak, összefogjanak, és más érintettekkel (azaz munkáltatókkal, az oktatási rendszer szereplőivel, a médiával, stb) közösen kezdjenek "akciókba" azért, hogy közép-hosszú távon "kék kultúrájúvá" váljon Magyarország. Hogy ne kultúraváltási projektekben kelljen a munkatársak attitűdjeit fejleszteni, szervezetenként külön-külön, hanem már az alapanyag, az oktatási rendszerből kijövő fiatalok alapvetően ilyen stílusjegyekkel rendelkezzenek.
Merthogy ez lenne a közös cél. Csak érthető (?) módon ez messze túlmutat a megszokott megközelítésen, és azokon a szűkös erőforrásokon, amelyeket egy szervezet kultúrájának a fejlesztése/megváltoztatása amúgy is erősen igénybe vesz.
De mégis. Mennyivel jobb országot hagyhatnánk gyermekeinkre és unokáinkra, ha elkezdenénk ezzel a nagy egészet nézve foglalkozni.
